A jhāna páli szó, leggyakrabban elmélyedésnek, elmélyülésnek, meditatív abszorpciónak fordítják. Azonos a szanszkrit dhyāna, a kínai csan, a japán zen szóval, A Buddha az árják nyolcrétű ösvényének nyolcadik tagját, a samma samādhit a négy dzshánaként definiálja. Ebből egyértelműen következik, hogy aki a Buddha által mutatott ösvényt kívánja végigjárni, ezeket a meditatív állapotokat is realizálnia kell.
Funkcióját tekintve a vélemények erősen megoszlanak. Elterjedt nézetté vált, hogy a dzshánák megvalósítása nem feltétele a Buddha által célként állított Arahatság megvalósításához. Mások szerint a dzshánák kikerülhetetlenek a buddhista úton, és jóllehet a Kánon szövegei több példát hoznak arra, hogy egyes tanítványok belátás útján érték a felébredés első vagy második fokozatát a négy közül, itt nagyjából konszenzus van a tekintetben, hogy a harmadik (Anagami) és a végső fokozat (Arahat) eléréséhez mindenképpen szükség van dzshánikus megvalósításra.
A bejegyzésekben megkísérlem körüljárni a dzshánák különböző felfogásait, előfeltételeiket, kifejlesztésük módját. Jóllehet a théravádin világban Buddhagósza művét, a Megtisztulás ösvényét (Visuddhimagga) tekintik a fő meditációs útmutatónak, amellett, hogy a Visuddhimagga által leírt dzshánák is részletesen tárgyalásra kerülnek majd, főképpen a Buddha eredeti tanításainak vizsgálatával kívánok foglalkozni, melyek igen lényeges pontokon eltérnek a Buddhagósza által adott útmutatásoktól.
A théravádin világban pár évszázada kialakult nézet szerint a dzshánák kifejlesztése igen nehéz feladat, a szerzetesek közül is csak a legkiválóbbak tudják teljesíteni. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a Visuddhimaggára abszolút szellemi tekintélyként tekintenek, és emiatt erősödtek fel azok az irányzatok, melyek a világiak részére próbálnak utat mutatni a dzshánák megkerülésével (puszta belátás, vipassana dzshánák).
A nyugatiak Láma Anagarika Góvinda gyönyörű könyvében, a Fehér felhők útjában találkozhattak ennél még szkeptikusabb, lesújtó véleménnyel, hogy Sri Lankán a hagyomány szerint ezer éve egyetlen egy bhikkhunak sem sikerült még az első dzshána realizálása sem.
A dzshánák - elérhetők. Fajtáikat tekintve a teljes spektrum, a szutta-követők által kultivált elmélyedésektől Ajahn Brahmavamso legradikálisabb, a Visuddhimagga felfogásánál jóval szigorúbb totális abszorpciójáig.
A 'miként' kérdésének megválaszolásához - a szerző reményei szerint - a következő bejegyzések valamelyest közelebb juttatják az olvasót.
A dzshánákban tapasztalt boldogság semmilyen világi boldogság-érzéshez nem hasonlítható, a törekvő mint újszülött áll a tapasztalat előtt, és bizonyossággal tudja, rátért a "hazafelé" vezető útra. Kívánom azoknak az olvasóknak, akik a dzshánák kifejlesztésére szilárd elhatározást tettek, hogy részesüljenek a dzshánák nem-evilági boldogságában, melyet csak egy dolog múl felül, a Nibbána békéje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése